Sokféle mendemonda és álhír jelent meg a nyugdíjakkal kapcsolatban, ezért engedjék meg, hogy egyértelművé tegyük, mik is a változások lényeges elemei. 2006. november 27-én fogadta el a Parlament a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényt.
Ennek értelmében az alábbi változásokra kerül sor:
2007-től
2007. január 1-jétől egységessé válik a járulékfizetés, így a nyugdíjas biztosított is fizet 8,5 % nyugdíjjárulékot. Ugyanakkora többletjárulék-fizetéshez többletjuttatás kapcsolódik. Aki nyugdíjasként legalább egy évig fizeti a járulékot, annak minden 365 napos járulékfizetés után az átlagos járulékalap 0,4 %-ával kell a nyugellátását megemelni. A kötelező járulékfizetés 2007. március 1-jén lép hatályba, de január l-jétől is fizethető, így 2008-tól igényelhető az első nyugdíjnövelés.
2008-tól
A jogosultsági feltételrendszer kiegészül azzal, hogy az előrehozott nyugdíjazáshoz a biztosítási jogviszonyt meg kell szüntetni. Ugyanakkor ez nem zárja ki, hogy az érintett a nyugdíjazást követően új munkaszerződéssel újabb biztosítási jogviszonyt létesítsen. A nyugdíjszüneteltetésre akkor kerül sor, ha a biztosítási jogviszonyhoz kötött kereső tevékenységből származó jövedelem az adott évben meghaladja a minimálbér tizenkétszeresét, és az érintett még nem töltötte be a 62. életévét. A módosítás csak a 2008. január 1-jétől megállapított nyugellátásokra vonatkozik.
A hosszú, 40 év feletti szolgálati idővel rendelkezők számára a nyugdíj mértékszabály 2008. január 1-jétől, a nyugdíj megállapítási szabályok változásával egyidejűleg évi 1,5%-ról évi 2 %-ra módosul.
2009-től
2009-től a jogosultság alsó korhatára mindkét nemnél 59 év, a csökkentés mértéke a szolgálati időtől (37-39 év) és az életkortól függ. Annak, aki 40 év vagy annál hosszabb szolgálati időt szerzett, csökkentés nélküli nyugdíj jár.
Filló Pál országgyűlési képviselő