Néhány napja folynak a megbeszélések a Christopher Rosenberg vezette húsz fős IMF-EU-küldöttség és a Varga Mihály-Matolcsy György vezette magyar kormánydelegáció között a Magyarországnak korábban nyújtott és októberben lejáró 20 milliárd eurós készenléti hitelkeret decemberig történő meghosszabbításának, illetve 2011-től, egy újabb, úgynevezett elővigyázatossági hitelmegállapodás megkötésének gazdaságpolitikai feltételeiről.

Információk szerint az IMF-EU duó legfontosabb követelése, hogy a magyar kormány nyilvánosan kötelezze el magát a GDP 3 százalékánál kisebb jövő évi deficitcél mellett. A Valutaalap felhívta a figyelmet, ez azért is elengedhetetlen, mert Magyarország számára éves szinten 150 milliárd forint adósságszolgálati többletterhet eredményezett, amikor a választások után – az emlékezetes Kósa-beszéddel és az azt kísérő kormányzati kommunikációval – a kabinet néhány napig kétséget hagyott afelől, hogy maga is „kőbe vésettnek” tekinti a nemzetközi szervezetek és az előző kormány által közösen erre az évre meghatározott 3,8 százalékos államháztartási hiányt.

A 2011-es 3 százalékos arány melletti elköteleződés hasonlóképpen megnyugtatná az ideges piacokat és könnyítene a magas magyar adósságállomány finanszírozásán. Elsősorban Berlin nyomására -- Brüsszel sem hajlandó engedni a 3 százalékból, mert Magyarország, az EU történetében példátlanul régóta, hat éve áll úgynevezett „túlzottdeficit-eljárás” alatt. (Túlzott deficit akkor áll fenn, ha egy Európai Uniós tagország nem teljesíti a maastrichti szerződésben a fenntartható államháztartási helyzetre vonatkozó legfonotosabb követelményeket, vagyis a költségvetés hiánya meghaladja a GDP 3 százalékát, illetve az államadósság a 60 százalékát. Ennek megfelelően a 2004-ben belépett Magyarország automatikusan túlzottdeficit-eljárás alá került a csatlakozáskor).

Információk szerint a német kormány már világossá tette, ha Budapest nem tartja a Gyurcsány-kormánnyal megállapodott, és a konvergencia-programban előírt deficitpályát, vagyis az idei 3,8 és a 2011-es 3 százalékot, akkor – ugyancsak az unió történetében első alkalommal – az EU életbe lépteti a hatályos szankciórendszert, és felfüggeszti a Magyarországnak járó kohéziós támogatások folyósítását. (Hasonló intézkedésre ez idáig egy alkalommal került sor, amikor az EU felfüggesztette az agrártámogatások folyósítását Bulgáriának a korrupcióellenes küzdelemben mutatott hiányosságok miatt).

Az EU-IMF-csapat az idei 3,8 százalékos és a jövő évi 3 százalékos hiány elérését hitelesítő intézkedési tervben is meg kíván állapodni a kormánnyal, ezt előre jelezték is. Következésképp meghökkenést okozott, hogy az Országgyűlés egy sor, a költségvetés átláthatóságát korlátozó, a deficittartást pedig megnehezítő adókönnyítő törvényjavaslatot már a megbeszéléseket megelőzően megszavazott. Nem a kormány uralja a helyzetet? – aggódnak a küldöttségben, annak kapcsán, hogy a kabinet arra hivatkozik, a Fidesz által kétharmaddal megszavazott módosítások „csak” egyéni képviselői indítványok voltak.

Nem használt eddig a tárgyalások légkörének az sem, hogy Orbán Viktor – Csányi Sándor OTP-elnök társaságában – a foci vb-n való megjelenését részesítette előnyben a múlt héten, ezért a kormányfővel csak holnap, azaz csütörtökön találkozhat a küldöttség. A szoros Orbán-Csányi nexus azért is szúr szemet, mert az IMF-EU delegáció nem ért maradéktalanul egyet a kormány bankadó-terveivel sem. A kabinet elképzelései szerint ugyanis, amit az állam az egyik kezével elvenne a bankoktól az idén a 200 milliárd forint különadó formájában, azt a másik kezével jórészt visszaadná úgy, hogy a bankok portfoliójából egy állami eszközkezelő társaság kivásárolná a rossz jelzáloghiteleket.

A Valutaalap és az unió döntéshozói szerint azonban az efféle állami eszközkezelő társaság életre hívása csak ott elfogadható – például Írországban -, ahol az ilyen követelések tömege csődbe vitte a pénzintézeteket, Magyarországon viszont nem ez a helyzet, a jelzáloghitelesek szociális problémáinak állami kezelésére pedig a kormánynak más módszert kell találnia. A küldöttség emellett azt is igényli, hogy a kiszámítható üzleti környezet érdekében a kormány egyértelműen határozza meg már most a jövő évi bankadó mértékét, és maga a bankadó 2012-ben szűnjön meg. Kérdés persze, hogy ha a kabinetnek a bankadóval kapcsolatos konstrukciója összeomlik, akkor fennmarad-e a pénzügyi szféra és a kormány között az utóbbi napokban beállt fegyverszünet.

Az IMF-EU csapattal való viaskodás nagy valószínűséggel azt vetíti előre, hogy az Orbán-kormány nem úszhatja meg azokat a nagyobb szabású államháztartási – önkormányzati, egészségügyi, oktatási és más – reformokat, amelyekbe elődjeinek beletörött a bicskájuk. A Fidesz-KDNP kétharmados győzelmét azért üdvözölték a Magyarországot finanszírozó intézmények és befektetők, mert azt remélték, hogy ekkora felhatalmazással éppen ezekbe vág bele – és most éppen ezt kérik tőle számon.