MSZP Erzsébetvárosi Szervezete

  E-mail: mszp007@freemail.hu
    Botka vöröslő fejjel reagált        Neveket akarok hallani! - Tóta W.        Érdekes idők jönnek        Bizonyítékok híján - Hunvald-ügy blog        Nem tud megalakulni a Fővárosi Közgyűlés        Szintet léptünk - Bede Márton        Most és mindörökké - Para-Kovács Imre        Választási érdekességek - Gergely József        Vége az együttműködésnek        Ostoba, vállalhatatlan - Elhatárolódtak Szanyitól        Nem kérnek Gyurcsány uniójából        Erre nem számítottam        ''Sok elkeseredett ember van az országban''        2014 – Amikor Magyarország feladta        Tarlós maradt Budapest címere mögött        Vattamány maradt        Ajánlás        Rákosi Mátyás és Lucifer        Magánember mindenáron        Két karrier - Vásárhelyi Mária írása    
Menű

 Főoldal
 Erzsébetváros
 Erzsébetvárosi séta
 Fiatalok oldala
 Sajtó-archívum
 Sajtó-hírtémák
 Top 10

Szolgáltatás

 Meteorológiai szolgálat

 Szegfű Online 2011.
 PDF-olvasószoba
 Honlap-ajánló
 Visszajelzés

Arcaink


Fiataloknak
· Ismertebb szovjet tengeralattjárók - S-2
· Ismertebb szovjet tengeralattjárók - L-6
· Ismertebb szovjet tengeralattjárók - D-4/Revolutsyoner
· Ismertebb szovjet tengeralattjárók - D-3/Krasnovgardeyets
· Ismertebb szovjet tengeralattjárók - D-2/Narodovolyets
· Ismertebb szovjet tengeralattjárók - D-1/Dekabrist
· Ismertebb amerikai tengeralattjárók - USS Spadefish (SS-411)
· Ismertebb amerikai tengeralattjárók - USS Tuna (SS-203)
· Ismertebb tengeralattjárók - U-976
· Ismertebb tengeralattjárók - U-93

Enciklopédiák

 Erzsébetvárosi múlt 1.
 Erzsébetvárosi múlt 2.
 EU kislexikon
 Ki kicsoda 1.
 Ki kicsoda 2.
 Környezetvédelem
 Politikai kislexikon

Honlap-ajánló

Valid HTML 4.01! Valid HTML 4.01!

Valid HTML 4.01!
Valid HTML 4.01!
Valid HTML 4.01!

Valid CSS!

Iroda nyitvatartása
MSZP Erzsébetvárosi Szervezete - 1073 Bpest, Erzsébet krt. 40-42.

Hétfő: 10.00-17.00 óráig
Kedd - csütörtök: 13.00-18.00 óráig
Péntek: 10.00-17.00 óráig

Irodavezető:
Demeter Tamás
Tel.:
342-7531


Látogatóink



Látogatók:
  Vendégek: 27
  Tagok: 0
  Összesen:27

Kosztolányi Dezső prózája (tétel)

(702 szó a szövegben)
(6061 olvasás)   Nyomtatható változat






a) Kosztolányi prózájának bemutatása egy mű részletes elemzésével
b) Kosztolányi lírájának sokszínűsége



Kosztolányi Dezső

A Nyugat első, nagy nemzedékének képviselője Kosztolányi Dezső. Kortársai közül rendkívüli tehetségének virtuóz eleganciájával tűnt ki. Senki a magyar irodalomban nem verselt olyan bámulatos könnyedséggel, bravúros rímeléssel, mint ő. Távol állt tőle mind Ady küldetéstudata, mind Babits morális szigorúsága. Az ő erkölcse a szépség volt - az alkotás függetlenségét hirdette. A költő - meggyőződése szerint - nem tehet semmit a társadalomért. Nem "eszméket" hangoztatott: árnyalatok, hangulatok tűnnek föl verseiben. Kosztolányi magát inkább a homo aestheticushoz számította, de a politikától való visszahúzódás, az esztétikum szívós védelme egyben morális tettnek is számított, kiállásnak a szellem függetlensége mellett.

Édes Anna

Kosztolányi prózájának egyik jelentős darabja az 1926-ban megjelent Édes Anna. Témája egy borzalmas kettős gyilkosság, melyet egy cseléd követ el gazdája ellen. Cselédtörténet tehát (Kosztolányit foglalkoztatta a cselédtéma), mondják azonban lélektani regénynek, régebben pedig társadalmi irányregénynek. Kosztolányit foglalkoztatta a cselédtéma.

Hármas indítással kezdődik a regény. Egyrészt a latin halotti ima tragikus, ünnepélyes hangulatával, másrészt az I. fejezettel indul a mű. A Kun Béla elrepül című fejezet ironikus hangvételű, egyben a dokumentumszerű pontosság és a legendaszerűség kettőssége jellemző rá. Azt jelzi ezzel, hogy amit a következőkben el fog mondani, azt nem szó szerint kell értelmezni. Harmadszor pedig a valódi cselekmény indul meg a II. fejezettel. Az első jelenetekben megismerkedhetünk Vizy Kornéllal, aki rangkórságban szenved, rögeszmés feleségével, Vizy Kornélnéval, Ficsorral, a megalkuvó, szolgalelkű házmesterrel. A címszereplő viszont még nincs jelen, különáll, mint egy misztikus lény - ezzel jelzi az író, hogy ő nem olyan, mint a megjelent személyek. Anna megjelenésének késleltetése (ő a VI. fejezetben jelenik meg) egyaránt várakozást kelt Vizynében és az olvasóban. Anna bemutatkozásakor önmagát adja, míg Vizyné magabiztossága erőltetett. Végül is Ficsor késztetésére beáll cselédnek, tökéletes cseléddé válik, legenda lesz belőle.

Az ún. piskóta-ügy példázat, jól jellemzi Annát. Anna finom, érzékeny teremtés, Kosztolányi főhősét alig beszélteti: Anna belső érzéseit nem tudja szavakba önteni - érzékenységének reakciói ösztöni szinten játszódnak le. Az, hogy mintacseléd lehessen, csak embersége feladása árán valósulhatott meg. Az író a magyar irodalomban elsőként felhasználva a freudizmus eredményeit, apró, jelentéktelennek tűnő sérelmeken át vezeti hősét a tudattalan lelki robbanásig.

Jancsira jellemző, hogy néhány óra alatt akar megtanulni angolul és az irodalmat Karinthy (gy írtok tijéből ismeri. Anna szeretetigényének természetes ösztöne játszott közre abban is, hogy enged Patikárius Jancsi szexuális vágyának. A lány várta a szerelem folytatását, de Jancsi csak élvezeti cikket látott benne. A sok-sok bántást végül is az tetőzte be, hogy Jancsi az ünnepségen táncol Moviszternéval. Ekkor következik be lelki robbanása. A bíróságon mindenki Anna ellen vallott, csak Moviszter doktor kiáltotta ki az igazságot: "Embertelenül bántak vele."

A XX. fejezetben ismét megjelenik az író, s ez és az első fejezet tulajdonképpen idézőjelbe foglalja a történetet: nem biztos, hogy így történt, de ez a lényeg. A regény végső tanulsága, hogy az emberi bajokra nem található intézményes megoldás. Egy megoldás lehetséges csupán: az irgalom, a szeretet.

Számadás

Kosztolányi költészete a 30-as években elmélyült. Legnagyobb költeményeit az elmúlás könyörtelenségének erősödő tudata, a megsemmisüléstől való félelem váltotta ki, mégis az élet szépségéről szólnak legszebb alkotásai. Az igazán nagy versek a Számadás című ciklusában jelentek meg. A kötet központi tárgya a halállal szemben elfogadható magatartás kialakítása.

Hajnali részegség

A magyar líra egyik legcsodálatosabb darabjában, az 1933 őszén írt Hajnali részegségben a beteg ember számvetését készíti el. A közeledő halál sejtelmében egyre mélyebben éli át az öröm, a boldogság ritka alkalmait.

A költő a Logodi utcai ablakból az egész világra kilát. Mi is ott állunk a költő mellett, és beletekintünk vele együtt "tárt otthonokba". Megdöbbentő állapotrajzot kapunk az emberi-földi nyomorúságról, az élet gépies sivárságáról. Aztán hirtelen mintha valami varázslat történne az ablakban álló költővel. A "báli éj" látomása következik. Hasonlatokkal bontja ki a gyermekkor emlékét. A vízió impresszionista festőisége, atmoszférateremtő művészisége mutatkozik meg a képi-nyelvi közegben. A játékos hangulathoz hozzájárulnak a csengő-bongó rímek és a ritmus is.

Az utolsó három versszak - a harmadik szerkezeti egység - a mű végső gondolati általánosítása. A költő visszatér a földi alaphelyzethez. A látomást a halál közelében érzi boldognak a költő. A Hajnali részegség időszakára a költő már tudja: az életnek mégis van értelme: "mégis csak egy nagy ismeretlen Úrnak vendége voltam".

Kapcsolódó oldalak:
Kosztolányi Dezső élete, munkássága (tétel)
Kosztolányi Dezső: A kulcs

  

[ Vissza: 21. Magyar irodalom | Fiatalok oldalának listája ]
MSZP Erzsébetvárosi Szervezetének honlapja
Az oldal megtekintéséhez Mozilla Firefox és 1024x768 felbontás a jánlott.
Az oldal a PHP-Nuke rendszer segítségével készült.

Oldal generálás: 0.058 másodperc
1073. Budapest, Erzsébet krt. 40-42.
E-mail: mszp007@freemail.hu