MSZP Erzsébetvárosi Szervezete

  E-mail: mszp007@freemail.hu
    El lehet venni a Fidesztől a lopott kétharmadot        Guantánamo - Hunvald-ügy blog        34 korrupciós ügy bizonyítékait titkolják        Nem fecni az, miniszterelnök úr!        Önkormányzati pillanat 9. - Kispál Tibor        Közzétették az amerikai dossziét        Ártatlanság vélelme? - Gergely József        A sárkányfog-vetemény - Tóta W.        Körbenéztünk a fészbukon 1.        Hétfői szánalmas - Hunvald-ügy blog        Szegény ember Ildikóval főz        Erősebb gyógyszer kell - Lendvai Ildikó        Csepreghy Norvégiát fenyegeti        Egy hetet adtak Vidának és a kormánynak        Gyanúsan kevésnek tűnik 1,25 millió        A rezsikomisszár beidéz        Fel sem merülhet - Hunvald-ügy blog        Tartós együttműködés        Kurrah, Berreh, Harrach* - Devosa Gábor        Majdnem elhittük - Ceglédi Zoltán írása    
Menű

 Főoldal
 Erzsébetváros
 Erzsébetvárosi séta
 Fiatalok oldala
 Sajtó-archívum
 Sajtó-hírtémák
 Top 10

Szolgáltatás

 Meteorológiai szolgálat

 Szegfű Online 2011.
 PDF-olvasószoba
 Honlap-ajánló
 Visszajelzés

Arcaink


Fiataloknak
· Ismertebb szovjet tengeralattjárók - S-2
· Ismertebb szovjet tengeralattjárók - L-6
· Ismertebb szovjet tengeralattjárók - D-4/Revolutsyoner
· Ismertebb szovjet tengeralattjárók - D-3/Krasnovgardeyets
· Ismertebb szovjet tengeralattjárók - D-2/Narodovolyets
· Ismertebb szovjet tengeralattjárók - D-1/Dekabrist
· Ismertebb amerikai tengeralattjárók - USS Spadefish (SS-411)
· Ismertebb amerikai tengeralattjárók - USS Tuna (SS-203)
· Ismertebb tengeralattjárók - U-976
· Ismertebb tengeralattjárók - U-93

Enciklopédiák

 Erzsébetvárosi múlt 1.
 Erzsébetvárosi múlt 2.
 EU kislexikon
 Ki kicsoda 1.
 Ki kicsoda 2.
 Környezetvédelem
 Politikai kislexikon

Honlap-ajánló

Valid HTML 4.01! Valid HTML 4.01!

Valid HTML 4.01!
Valid HTML 4.01!
Valid HTML 4.01!

Valid CSS!

Iroda nyitvatartása
MSZP Erzsébetvárosi Szervezete - 1073 Bpest, Erzsébet krt. 40-42.

Hétfő: 10.00-17.00 óráig
Kedd - csütörtök: 13.00-18.00 óráig
Péntek: 10.00-17.00 óráig

Irodavezető:
Demeter Tamás
Tel.:
342-7531


Látogatóink



Látogatók:
  Vendégek: 24
  Tagok: 0
  Összesen:24

Kölcsey Ferenc - a Himnusz részletes elemzése (tétel)

(1468 szó a szövegben)
(8730 olvasás)   Nyomtatható változat






a) A Himnusz részletes elemzése
b) A haza és haladás gondolata Kölcsey életművében

***

A magyar romantika

A lényeges művészi jegyek egyezése ellenére a romantika koronként, nemzetenként más és más. Közép- és Kelet-Európában az egyes népek nemzeti függetlenségének hiánya, az idegen uralom miatt a nemzeti együvé tartozás egyetlen ismérve a közös, beszélt nyelv maradt.

Kölcsey Ferenc

Kölcsey irodalmunk egyik legkivételesebb személyisége. Minden önösségtől mentes férfi, aki megtestesíti a reformkor összes nemes tulajdonságát; a tiszta, eszményi hazafiság legtökéletesebb megvalósítója. Mint "homo politicus", a közért végzett nemes munkában kereste élete értelmét.

Kölcsey: klasszicizmus > romantika

Kölcsey, miután Kazinczy oldalára állt, elsajátította a klasszicista esztétikát, híve lett a nyelvújításnak, bár ez inkább csak tanulmányaiban jelent meg (Csokonai, Berzsenyi). 1814-ben készítette a Felelet a Mondolatra című gúnyiratot. A legtöbb ellenérzést vele szemben az 1817-es két recenzió váltotta ki (Csokonai- és Berzsenyi bírálat). Ekkor fordulat állt be Kölcsey gondolkodásában, ízlésében. Szembefordult a nyelvújítási harccal, s a kibontakozó romantika hatására az eredetiséget állította követelményként a fordításokkal szemben. Ezt kiválóan jelképezi az Íliász-per is (Kölcsey elküldte Íliász-fordításait Kazinczynak, s nem sokkal később saját fordítását látta viszont egy megjelenő kötetben. Ekkor Kazinczy az átvétel jogosságát hangsúlyozta, Kölcsey viszont plágiumnak - irodalmi lopásnak - bélyegezte ezt.). Megváltozása tetten érhetők lírájában is: érdeklődése a népdal felé fordult. A Nemzeti hagyományok című tanulmánya már mindenestül a romantika talaján áll.

Himnusz - a múlt, a jelen és a jövő képei

Kölcsey korábban írt verseinek pesszimizmusa hatja át a Himnuszt is (1823. január 22., Cseke), de ebbe az imádságba némi reményt sző az Isten kért és feltételezett áldása, ill. szánalma.

Saját kéziratán a Hymnus cím után egy alcím következik: A magyar nép zivataros századaiból. Ez egyrészt az akkori cenzúra megtévesztésére szolgál, másrészt pedig jelzésértékűnek szánta: visszahelyezi költeményét a "zivataros századokba", a 16-17. századi török hódoltság korába, s beleéli magát egy akkori protestáns prédikátor-költő helyzetébe.

A Himnusz létrejöttéhez nyilvánvalóan bizonyos - arra a korra jellemző történelmi-társadalmi körülmények is közrejátszottak. Ilyen lehetett például az 1820-as évektől a nemesség egyre nagyobb elégedetlensége, nemesi mozgalmak kialakulása vagy az 1825-től felpezsdült politikai élet előzményének körülményei. Érdemes azonban összehasonlítani Berzsenyi és Kölcsey személetét a nemzethalál, az összefogás hiányának jellemzéséből. Mindketten vallják: romlásnak indult a magyar, a nemzet, s ennek fő oka a belső viszály. Ám míg Berzsenyi elsősorban a nemesekben látta a nemzetet, mely képes lehet összefogni, Kölcsey ezzel szemben a legtágabb értelemben vett nemzetről, az egész magyar népről beszél.

A költemény alaphelyzete: a nép megbűnhődte már bűneit, jobb jövőt érdemel. A történelmi visszatekintés, sőt visszahelyezkedés által szembesíti majd Kölcsey az egész Himnuszon keresztül a múltat (mely igen dicső, ...) az értékszegény jelennel. A pesszimista költő már csak a "sorsban" bízhat, reménykedhet: s e tág értelmű szó igazi megfelelője Isten, akit rögtön a költemény legelején szólít meg. Ő a történelem irányítója, az események mozgatója.

A Himnusz kulcsfogalmai Isten nevével kezdődnek: úgy jelenik meg, mint aki belenyúlik a történelem folyamatába, irányítja azt, ámde mégis befolyásolható emberi erő által. Az első kulcsszó tehát Isten neve. Az 5. versszaktól azonban megszűnik Isten, mint cselekvő alany, s nem sokkal később (a 7. strófában) kimondatik a második kulcsfogalom: a szabadság elve. A "bűneink miatt" szintén kulcsfogalom, hiszen Isten miattuk mérte ki a büntetést. S végül feltűnő a "haza"-(hon) háromszori említése, mely ismételten egy fontos, meghatározó szava a költeménynek.

Az 1. versszakban megszólított Istentől "kaptuk ajándékba" a szép hazát, melyet bűneink miatt sújt a balsorssal s a vele járó szenvedéssel. Kölcsey itt az ún. jeremiádok történelemlátását használja fel, amelynek alkalmazását tovább is viszi a költemény nagy részén keresztül. (A jeremiád 16-17. századi siralmas ének, melyek igen részletes bűnlajstrommal is alátámasztják a büntetés jogosságát, majd elsiratják a magyarság pusztulását, széthullását. Ezt alkalmazza a Zrínyi is eposza I. énekében.)

A költemény műfaja himnusz, vallásos jellegű, de nem vallási vers. A két keretversszakkal (ez is bizonyítja himnuszi, vallásos jellegű imaformáját) együtt nyolc nyolcsoros, trocheusi periódusokban megírt strófából áll, a sorok 7+6 szótagszám szerinti osztásával. Rímelése eléggé igénytelen (Kölcsey ebben is követni kívánja a 16-17. századi költemények kezdetlegességét), s az első strófában található "nép-tép" keresztrímpár a Rákóczi-nótából csendült át ide. Általános felépítését, szerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy a történelmi visszatekintés hat versszakra terjed ki, ezek között a gondolati-érzelmi fordulat egyértelműen a 4. strófa elején következik be: "Hajh, de bűneink miatt / Gyúlt harag kebledben,". Szerkezetének tudatos kimértségét a múltból a jelenbe való szinte észrevétlen átmenet, az isteni cselekvéstől a valós emberi mozgásig tartó folyamat folytonossága jellemzi: a 2-4. versszakban Isten a cselekvő alany, az 5-7. strófában az ember szenved és cselekszik. Ugyanilyen folyamatosan visz át a 6. strófa a jelenbe, a vers gondolati-érzelmi tartalma pedig az 5-6. versszakban válik a legsűrűbbé.

Kölcsey verse tehát követi a jeremiádok szerkezetét a 2-3. strófában is. Itt Isten ajándékait sorolja fel: a honfoglalással nyert szép hazát, az ország virágkorát, az ellenséggel szembeni honvédő háborúkat, s Mátyás király hódításait (mint ismeretes, Mátyás 1485-ben foglalta el Bécset). Érdekes a versszak végén található alliteráció: "...bús hadát / Bécsnek büszke vára." A 4. strófa versfordulat: nehéz bűntudat, vallomás, önbírálat. A balsors évszázadainak ijesztő (romantikus) képeit halmozza egymásra. A nemzeti csapások felsorolásából kiérezhető, hogy jogos Isten haragja, megérdemelt a büntetés, bár Kölcsey a sorscsapásokat mégis túlzónak tartja. Bár az egyes versszakokat nem lehet egyértelműen "jó" illetve "rossz" minősítéssel ellátni - természetesen a bennük szereplő események szempontjából -, ha ezzel mégis megpróbálkozunk (a keretversszakoktól eltekintve) szembetűnik, hogy népünknek kétszer annyi rosszban (4.,5.,6.,7.) volt része, mint jóban (2.,3.). A katasztrófakép itt, a vers közepe táján válik teljessé, pl. a "rabiga", illetve a Tacitustól kölcsönzött félelmetes kép ("Vert hadunk csonthalmain győzedelmi ének") által. A vers érzelmi-hangulati tetőpontja az 5-6. versszak. Komor indulatokat, izgatott lelkiállapotot sejtet az 5. strófa inverziója (fordított szósorrend) és a 6. versszak paradoxona ("nem lelé honját a hazában"), valamint néhány erős túlzás ("vérözön", "lángtenger"). E versszakokban belső árulás, testvérháborúk, széthúzás "van", de összefogás, nemzeti öntudat az ami "nincs"- fejezi ki. A halmozások, erős túlzások is a szenvedést, a gyötrődést erősítik, s megemlítik még az üldözött szabadságharcosokat, reményeiket, szenvedésüket (Bocskai, Rákóczi). A 7. versszak vált át a múltból a jelenbe, a jelen értékszegénységébe, sivárságába. Itt saját koráról beszél a költő. A tehetetlen kétségbeesés lesz úrrá a versben, ezt (és a múlt-jelen egymással való összehasonlítását) néhány ellentétpár is erősíti: vár állott - kőhalom; kedv, s öröm - halálhörgés, siralom; szabadság - kínzó rabság. A pusztulás láttán már csak Isten szánalmáért rimánkodik a bujdosó költő. A 8. strófa nem ismétlése az elsőnek: képei komorabbak. Itt még reménykedik, s ezzel együtt már nem áldást, hanem szánalmat kér Istentől. A Himnusz keretversszakaiban felfedezhető az a "hősi pátosz", amely jellemzi Kölcsey korát (reformkor) és stílusát (romantika).

A Himnusz fő mondanivalója az, hogy a magyarság maga okozta ugyan a vesztét, s ezért meg is bűnhődött, ám ismét joga van a jövőhöz, a jövő boldogságához. A verset Erkel Ferenc zenésítette meg 1844-ben a Nemzeti Színház pályázatára, s így lett a magyar nemzet himnuszává, nemzeti énekünkké.

Haza és haladás

A megélénkülő politikai élet kimozdította Kölcseyt sötét hangulatából - hazafias lírája más irányt vett. Széchenyi Hitel című műve céltalannak hirdette a múlton való merengést ("Sokan azt gondolják: Magyarország - volt; én azt szeretem hinni: lesz!"). Az új szemlélet célkitűzései rendszerint az epigramma tömör formájában jelentkeznek. Kölcsey epigrammái arról vallanak, hogy legfontosabb kötelességének most a cselekvő hazafiság hirdetését tartotta. "Jelszavaink valának: haza és haladás. Azok, kik a haladás helyett maradást akarnak, gondolják meg: miképen a maradás szónak több jelentése van. Kor szerinti haladás épen maradást hoz magával; veszteg maradás következése pedig senyvedés."

Az egyik legelső és legismertebb darabja ebben a műfajban a Huszt, de itt kell megemlíteni az Emléklapra címűt a maga négy szócskájával: "A haza minden előtt".

Huszt

A Huszt romantikusra színezett elbeszélést (1-4. sor) és valóságos drámai jelenetet (5-8. sor) sűrít klasszikus epigramma-formába. A romvár, az éjszakai csend, a felleg alól előbukkanó hold, stb. a romantika kelléktárából valók. A régi dicsőség árnyalakjának szózata, tanításának szigora a már szállóigévé lett parancsban összegződik: "Hass, alkoss, gyarapíts; s a haza fényre derűl!"

Zrínyi második éneke

Az 1832-36-os országgyűlés kudarca komor pesszimizmusba sodorta Kölcseyt. A Búcsú az Országos Rendektől mondott beszédében megtalálhatjuk kétségbeesésének okát. Utolsó nagy költeménye, a Zrínyi második éneke 1838-ból, halála évéből való. A legpesszimistább műve ez. A cím utal a korábbi Zrínyi-versre, a Zrínyi dalára - ez is lírai dialógus: Zrínyi és a Sors vitája.

A Himnusz kérő hangján fordul ugyan Kölcsey-Zrínyi a Sorshoz, itt mégsem az irgalmas, megbocsátó Isten a megszólított, hanem a Végzet. Ennek döntései megfellebbezhetetlenek. A könyörgésben mégis ott bujkál a remény. A végveszélyt, mellyel szemben a haza védtelen, a halmozott metaforák ("kánya, kígyó, féreg") egyelőre nem konkretizálják. A második szakasz - a Sors válasza - megerősíti a külső veszélyt, az idegen támadás képzetét. A harmadik versszakban a vád erősödik fel, lép a szánalomkérés helyébe. A "kánya, kígyó, féreg" metaforák mindeddig homályban maradt jelentése megvilágosodik: kiderül, hogy a haza fiai azért képtelenek a haza védelmére, mert épp ők a haza ellenségei. A negyedik versszak megváltozhatatlan ítéletet kimondó tőmondata elsöpör mindenféle reménykedést: a törvény beteljesedik, a bűnért bűnhődni kell, a büntetés megérdemelt. A Sors végső döntése könyörtelen; mégis a záró szakasz annyi megrendült meghatottságot sugároz, hogy a vers befejezése valóságos lírai rekviemmé válik.



  

[ Vissza: 21. Magyar irodalom | Fiatalok oldalának listája ]
MSZP Erzsébetvárosi Szervezetének honlapja
Az oldal megtekintéséhez Mozilla Firefox és 1024x768 felbontás a jánlott.
Az oldal a PHP-Nuke rendszer segítségével készült.

Oldal generálás: 0.069 másodperc
1073. Budapest, Erzsébet krt. 40-42.
E-mail: mszp007@freemail.hu